Magyarország kiváló turisztikai célpont mind a külföldieknek, mind azok számára, akik saját hazájuk szépségében kívánnak gyönyörködni. Magyarországot az ide látogatók számára egyaránt vonzóvá teheti természeti szépsége és építészeti sokszínűsége. Leglátogatottabb turisztikai központjai a nemzetközi hírű főváros, Budapest; Közép- Európa legnagyobb tava, a Balaton és térsége, valamint Magyarország híres borvidékei.
Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát Medencében fekszik. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.
Az ország legjelentősebb városa a főváros, Budapest, közel 2 000 000 lakossal.
További nagyvárosai: Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.
Az ország egyebek között 1999 óta tagja a NATO-nak, 2004 óta az Európai Uniónak és 2007 óta a schengeni övezetnek is.
Területe 93 036 km2, amivel az országok méret szerinti rangsorában, a középmezőnyben található.
A legmagasabb hegycsúcs a Kékes, a Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tisza közelében 77, 6 m-es magasságon. Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, az utóbbiéból 444 kilométer hajózható.
Magyarország éghajlatát tekintve kontinentális, bár az ország időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek, és a déli- délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van.
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9°C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.
Magyarország legjelentősebb tava a Balaton (594km2), további nagy tavai az Ausztriával közös Fertő-tó (magyarországi része 75km2), a Tisza-tó (127km2), és a Velencei-tó (24, 2 km2). Magyarország tavai és környékük minden nyáron kiválóan alkalmasak a turisták fogadására.
Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.
Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. Természeti értékei és történelmi műemlékei miatt Magyarországot évente kb. 7 millió turista keresi fel. Magyarországot idegenforgalmi szempontból az alábbi régiókra szokás osztani:
• Budapest–Közép-Duna-vidék
• Közép-Dunántúl
• Nyugat-Dunántúl
• Balaton
• Dél-Dunántúl
• Észak-Magyarország
• Észak-Alföld
• Dél-Alföld
• Tisza-tó
Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések országszerte, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon: Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Törökfürdő, Egerszalók, Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló. Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.
Magyarország egyik fő nevezetessége a nagy hagyományú borkultúrája. A legismertebb borvidékek közé tartozik a tokaji, egri, badacsonyi, csopaki, balatonboglári, szekszárdi, villányi, soproni. A borturizmus nevezetes látnivalója a hajósi pincesor.
GASZTRONÓMIA
Magyarország gasztronómiája korántsem csak a nemzetközileg is jól ismert gulyásból, lecsóból és paprikás krumpliból áll, de ezt igazán csak az tudhatja, aki idelátogat, és megízleli a magyar konyha különleges ízvilágát. A magyar konyhára jellemző az igen erős fűszerezés, mely a pörkölttől egészen a halászléig mindenhol megmutatkozik. A fűszeres ízek enyhítésére gyakran kerül tejföl a magyar asztalokra. A burgonya az egyik leggyakrabban használt alapanyag a magyar konyhákban, számos variációja létezik a burgonyából készült ételeknek Magyarországon. Kiváló példa erre a paprikás krumpli mellett a rakott krumpli, a krumplistészta, a krumplifőzelék, és természetesen a világszerte kedvelt köret, a sült burgonya. Sokszínűek és finomak a tipikus magyar édességek: a somlói galuska, a gesztenyepüré, a szilvás gombóc és a különböző ízesítésű rétesek.
A magyar borok nemzetközileg elismerten a világ borainak elitjébe tartoznak, legismertebb a Tokaji Aszú és az Egri Bikavér. Jellegzetes magyar rövidital az igen erős pálinka, melyet számos ízesítésben készítenek.
Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát Medencében fekszik. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.
Az ország legjelentősebb városa a főváros, Budapest, közel 2 000 000 lakossal.
További nagyvárosai: Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.
Az ország egyebek között 1999 óta tagja a NATO-nak, 2004 óta az Európai Uniónak és 2007 óta a schengeni övezetnek is.
Területe 93 036 km2, amivel az országok méret szerinti rangsorában, a középmezőnyben található.
A legmagasabb hegycsúcs a Kékes, a Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tisza közelében 77, 6 m-es magasságon. Az ország legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, az utóbbiéból 444 kilométer hajózható.
Magyarország éghajlatát tekintve kontinentális, bár az ország időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek, és a déli- délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van.
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9°C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.
Magyarország legjelentősebb tava a Balaton (594km2), további nagy tavai az Ausztriával közös Fertő-tó (magyarországi része 75km2), a Tisza-tó (127km2), és a Velencei-tó (24, 2 km2). Magyarország tavai és környékük minden nyáron kiválóan alkalmasak a turisták fogadására.
Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.
Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. Természeti értékei és történelmi műemlékei miatt Magyarországot évente kb. 7 millió turista keresi fel. Magyarországot idegenforgalmi szempontból az alábbi régiókra szokás osztani:
• Budapest–Közép-Duna-vidék
• Közép-Dunántúl
• Nyugat-Dunántúl
• Balaton
• Dél-Dunántúl
• Észak-Magyarország
• Észak-Alföld
• Dél-Alföld
• Tisza-tó
Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések országszerte, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon: Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Törökfürdő, Egerszalók, Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló. Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.
Magyarország egyik fő nevezetessége a nagy hagyományú borkultúrája. A legismertebb borvidékek közé tartozik a tokaji, egri, badacsonyi, csopaki, balatonboglári, szekszárdi, villányi, soproni. A borturizmus nevezetes látnivalója a hajósi pincesor.
GASZTRONÓMIA
Magyarország gasztronómiája korántsem csak a nemzetközileg is jól ismert gulyásból, lecsóból és paprikás krumpliból áll, de ezt igazán csak az tudhatja, aki idelátogat, és megízleli a magyar konyha különleges ízvilágát. A magyar konyhára jellemző az igen erős fűszerezés, mely a pörkölttől egészen a halászléig mindenhol megmutatkozik. A fűszeres ízek enyhítésére gyakran kerül tejföl a magyar asztalokra. A burgonya az egyik leggyakrabban használt alapanyag a magyar konyhákban, számos variációja létezik a burgonyából készült ételeknek Magyarországon. Kiváló példa erre a paprikás krumpli mellett a rakott krumpli, a krumplistészta, a krumplifőzelék, és természetesen a világszerte kedvelt köret, a sült burgonya. Sokszínűek és finomak a tipikus magyar édességek: a somlói galuska, a gesztenyepüré, a szilvás gombóc és a különböző ízesítésű rétesek.
A magyar borok nemzetközileg elismerten a világ borainak elitjébe tartoznak, legismertebb a Tokaji Aszú és az Egri Bikavér. Jellegzetes magyar rövidital az igen erős pálinka, melyet számos ízesítésben készítenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése