Japán

A kelet-ázsiai szigetországot nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kínai-tenger határolja. A gyorsan fejlődő Japán, ma a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, az Egyesült Államok és Kína után. Távol keleti hangulata miatt számos turista álom úti célja.
Japán éghajlatát nagyrészt mérsékelt égövi hatások alakítják, ám a szigetország éghajlata északról délre haladva jelentősen változik. A legészakabbra található területeket hosszú, hideg telek és hűvös nyarak jellemzik. Az ország japán-tengeri partvidékén az északnyugati szél hatására telente jelentős hó-mennyiség hullik, nyaranta ezen a területen hűvösebb hőmérséklet jellemző, mint az ország csendes-óceáni partszakaszain. Japán középső területeit tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és a nyarak, illetve a nappalok és az éjszakák közötti jelentős hőingadozással, Japán ezen területein az éves csapadékmennyiség nem jelentős. A nagy hegyek által övezett területeken Japánban, egész évben nagyon kellemes az időjárás. A csendes-óceáni keleti parton a tél hideg, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt. Japán délnyugati szigetein az éghajlat szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal, a csapadék gyakori, időszakosan előfordulnak tájfunok. A Japánba látogató turista csodás élményekben részesedhet, a színes kultúra és a természeti változatosság csak kettő Japán csodái közül.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

Államforma: Alkotmányos monarchia
Pénznem: japán jen (yen)
Terület: 377 915 km2
Népesség: 127 333 002 fő
Nyelv: japán

Magyar diplomáciai külképviselet:
Magyar Nagykövetség Tokió
Cím: 2-17-14, Mita, Minato-ku 108-0073 Tokyo
Telefonszám: (00 81) (3) 3798-8801 / 2 / 3 / 4
Fax: (00 81) (3) 3798-8812
E-mail: mission.tio@kum.hu
Web: www.kulugyminiszterium.hu

GASZTRONÓMIA:

Japán gasztronómiája igen színes, változatos, érdekes, és számunkra, európaiak számára igen különösnek mondható ételekkel kecsegtet. A japán konyha szakértői szerint igazi japán ételről csak abban az esetben beszélhetünk, hogyha az étel csészéből vagy pálcikával elfogyasztható. A japánok mindennapos evőeszköze ugyanis a pálcika, csak úgy, mint a kínaiaknál, de azt már kevesen tudják, hogy amíg a kínai evőpálcika négyszögletes, addig a japán kör keresztmetszetű, és a kínainál rövidebb. A japán gasztronómia alapja mindenek előtt a rizs, mely mellett a tengeri ételek játsszák a legfontosabb szerepet. A különféle halak, és a tenger gyümölcsei meghatározóak a japán konyhákban, míg a húsfogyasztás szinte teljesen elenyésző. A japánok jelszava a tengeri ételekkel kapcsolatban, hogy ami frissen fogyasztható, azt szentségtörés sütni, főzni, párolni. A japán gasztronómiának számos világszerte ismert és elismert aspektusa van, következzen néhány ezek közül:

Sushi: Hideg, kis falatkákra vágott és formázott rizses ételek, melyek körültekintően, leggyakrabban kézzel készülnek, és kitűnő esztétikai és kulináris élvezetet nyújtanak. A kézi készítésű sushi japánban hagyományosan a nigirisushi, melyeket általában párban készítenek és szolgálnak fel. A maki, vagy norimaki a rolád formájúra sodort sushi, melyeket általában tengerialga-lapokba burkolnak a japánok, és hat-nyolc szeletre vágva tálalják.

Sashimi: Ha a sushi rizsrészét nem használjuk fel, hanem csak a hajszálvékony nyers halakat tálaljuk, akkor sashimit kapunk.

Tempura: Különböző ízletes falatkákat (rák, hal, hús, gomba, különféle zöldségek) tésztába (lisztből, tojásból és vízből habosra felvert) mártanak, majd hirtelen, forró olajban kisütnek és tempuraszósszal tálalják a japánok.

Továbbá ízletes japán étel a ramen, mely szójával ízesített sűrű állagú húsleves, melybe rengeteg tészta kerül. Említésre méltó a yakitori, mely nem más mint bambusznyárson sütött, fűszeres mártással ízesített húsétel.
Japán jellegzetesség a wasabi, mely nem más, mint egy igen erős aromájú, eredetileg japánban termelt tormafajta, melyből élénkzöld színű, csípős krémet készítenek. Kifejezetten japánból ered még a tofu, illetve a szójaszósz. A legismertebb japán ital a zöld tea, illetve a szaké (rizspálinka).

EGYÉB:

Japánban az időeltolódás Magyarországhoz képest +7 óra.
Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet bemutatása ellenében legfeljebb három hónapig tartózkodhat vízummentesen Japánban. Az útlevélnek a tervezett tartózkodási idő után még legalább hat hónapig érvényesnek kell lennie.
Japán aktív szeizmikus zónában fekszik, folyamatosan fennáll a vulkáni tevékenység, szökőár, földrengés veszélye.

ÜNNEPEK:

Január 1. Újév (O-Shogatsu)
Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)
Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség
Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)
Május 3. Az Alkotmány ünnepe
Május 4. Munkaszüneti nap
Május 5. Gyermekek napja
Szeptember 15. Idősek napja
Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe
Október 10. Az egészség és sport ünnepe
November 23. Hálaadás ünnepe
December 23. Akihito császár születésnapja - Japán nemzeti ünnepe